Hát akkor gyorsan címszavakban:

• Voltunk Bükkben Bringázni
• Megnősültem
• Voltam TV-ben 4x 1x Rádióban, 7x ujságban, sokszor neten
• Voltunk Nászút 1 en a Zselicben
• Elköltöztünk Peströl Budára
• Nincs netem
• Elköltözött a Cégem Pestről Budára
• A bringaút meg 12.000 egyéni látogatóval, Statgép kb 20. legnézettem blogja, és 21.000 látogatást regisztrált, indulása óta.

HA lesz netem otthon, akkor tolom fel a részleteket is.

Nagy az én bünöm, elhanyagoltam szegény túranaplót. Pedig nem csak bringaút helyreállitó kommandó van a világon. Meg Rádióriport, meg újságcikkek, hanem mentünk most is sokat. Voltunk bringázni a Bükkben, és képeket  is teszek majd ide róla. Megigérem!!! A másik opldalról csak annyit hogy 5000 körüli egyéni, és 8000 körüli látogatás, meg vagy 25.000 oldalletöltés.

Stiggs

A bringautas blog, vasárnap átlépte a 2000. egyéni látogatót!!! Pontosan 2092 emberke nézte meg, 5 nap alatt!!!

EGYSZERÜEN CSAK TETSZIK, HÚZTAM BULIZNI:-)

A legmocskosabb dolog az életben a vége. Vagyis, kemény egy dolog.
Elveszi egy csomó idődet, és mit kapsz a végén? Belehalsz. Ez lenne a
jutalom ? A halál a bónusz, vagy mi?
Meghalni kéne először - letudni rögtön. Aztán jönne az öregek otthona.
Ha már eleget fiatalodtál, akkor onnan kirúgnak.
Kapsz egy aranyórát. Dolgozni mész. Ledolgozol negyven évet, amíg
végre
elég fiatal vagy ahhoz, hogy visszavonulhass és élvezd az életet.
Bulizol, piálsz, csajozol, elszívsz egy staubot. Közben felkészülsz az
iskolákra - egyetem, középiskola, majd az általános.

Utána kiskölyök leszel és annyit játszol, amennyi csak beléd fér. Már
nincs felelősség egyáltalán a válladon. Aztán bebújsz egy kellemes,
meleg helyre, ahol lebegve töltöd az utolsó kilenc hónapodat és
alaposan kipihened magad. Végül pedig egy hatalmas, eksztatikus
orgazmusban kivonod magad a világból...

Szombat, bringák a kocsiba, Kismaroson parkolás, bringa szerelés, reggeli, itóka, és hajrá. Nekiindultunk a Börzsönynek. Pap-hegynél levadásztunk egy ládát is. Kellemes csak kevés kátyúval tarkitott kis utacska ez, a királyréti erdei vasút mellett halad végig. Mi Királyrétig tekertünk a fakocsmáig. A szél egy kicsit zavaró volt, de inkább oldalról mint szemből kaptuk. Fakocsmánál ücsörögtünk egy kicsit, aztán áttekertünk a Bajdázó tóhoz, szemből egy autóval is találkouztunk meg még néhány keróssal akik a tökorrú autós miatt nem tudtak haladni. Persze brutális behajtani tilos tábla tanyázik a földút kezdetén, és gyalogos forgalom is akad, de mégis csak 300 méter amit le kéne gyalogolni, és ez oda vissza ugye már 600, és ezt nem lehet kibirni AUDI nélkül. Királyrétről, a Király rétre akartunk áttekerni, de a komoly túrista forgalom miatt ez kimaradt, nem jó emberek között tekeregni. Igy maradt a B terv és Kóspallag felé vettük az irányt. A deszkametsző völgy néhol izmos emelkedőin olykor 1-3, 1-2 ben felfelé. Halálos 7-9km órával. Az út kezdetén nagy tábla, út lezárva aszfaltozás miatt. OK az minket nem zavar. De volt akit igen:-) Egy nagy piros terepjáró autó húzott el mellettünk 200-al, majd 5 perc mulva visszafelé ugyan ennyivel. Nem sokkal később megleltük a visszafordulás okát. Tényleg aszfaltozták az utat. Hatalmas autók, aszfaltozó gép, úthenger, még sistergő aszfalt. Egy darabig toltuk a bicókat az út szélén, majd az egyik úthengeres szólt, hogy itt már nyugodtan rámehetünk. Igy hát felavattuk az újonan elkészült szakaszt, és isteni jót zúgtunk 40-45-el lefelé a kissé kanyargós úton- Mert biztosak lehettünk benne hogy sem szemből, sem hátulról nem fenyeget senki, ráadásul kátyúkra sem kell számitani. Vélehetőleg az nem standard tartozéka minden útnak. Kóspallagon a Tiffany-ban ücsörögtünk kicsit, majd Kismaros széléig lejtőztünk 45 körüli tempóban. Itt volt egy pár izmosabb kátyú, de a tárcsák igencsak jól müködtek, bár mire leértünk simán sistergett a rácsöppentett nedvesség. Az út alján egy kis büfében, finomatz ebédeltünk, majd kitekertünk a bringaútra, és kismaroson beültünk a kocsiba. 30km volt az egész. Kellemes nem meghalós, élvezetes. Izomfeszitő emelkedők, és suhanós lejtők. Aki fogassal húzatja föl magát, nem is tudja értékelni a lezúgást. Azért meg kell dolgozni.

Egyébként a Szégyenfal projekt oldalra eddig 57 találat volt. KÜldjétek a képeket, én is gyüjtöm. Ja és a Magyar kerékpárutak beirása esetén az első a google-ben. hehehe:-)

Egy kis techno-makro:-)

Tegnap este a Budapesti Önkéntes Kerékpárút Helyreállító Kommandó megtette az első lépést, és végzett az első akcióval. Az egykori kavics osztályozó előtt elhaladó bringaút, kanyarulatában fél éve felszedték a köveket, aztán úgy is maradtak. Tegnap Kutyanyúl, Dóri és Én elmentünk és betömtük az életveszélyes lyukat. Tömőanyagként a 100 méterre elhelyezett törmelékkupacból válogattunk, szépen kipuzzléztük a hiányt, majd megnéztünk egy tüzijátékot, ami pont akkor kezdődött a közelben amikor befejeztük a munkát. Serital a jól végzett munkára, egy kiskocsmában, az Árpád hidnál, előtte pedig még büdiviz tankolás a Béke kútból. 10 után értünk haza, olyankor már egész jó a városban bringázni.

Előtte

Utána

Szervezgetek, talán összejön egy kis csapat valami jót tenni magunkért. Magunkért, értsd bringások. Részletek majd később, még képlékeny a dolog. Ezzel együtt ma egy kicsit azért teszünk majd, de arrol is később. Tegnap egy kicsit depressziós lettem, marhára unok egy pár dolgot, és nem találom a helyemet. Néha szeretnék csak egyszerüen leülni a fotelba és olvasgatni, de hetek óta nem férek hozzá a fotelhoz. A bringák ugyanis beköltöztek a szobába, és a szekrénybe is csak piszkafával lehet kotorászni. Nincs koncepció az öltözködésben, amit ki tudok piszkálni, azt veszem fel. Nagy bánatomban, akciós 1 et fizet kettőt kap JW Red label-lel vigasztaltam magam, amiért reggel már tudtam kár volt. A francba is, ki kell találnom valamit a kocsmában ücsörgés helyett. Nem vezet sehova... Most is elég nyomott hangulatban vagyok, nem tudom felhivni a Campinget sem pécsett, meg a dolgok sem pont úgy alakulnak ahogy szerettem volna. 4 emberre való feszültséget gyüjtöttem össze, remélem sikerül kitekernem magamból a Mecsek lankáin, mert ha nem valoszinüleg felrobbanok. A pénz nem boldogit, most már biztos vagyok benne, eddig csak mondogattam, de nem sikerült kipróbálnom. Annak örülök hogy tavasz van, nyilnak a virágok csepelen,

 meg hogy az időjósok rendesen elbénázzák az előrejelzéseket, mert hát ugye ma sem zuhog az eső. Bár a szél mondjuk fúj, ez utálatos lesz az esti tekerést tekintve, de ez van. Szombaton remélem nem lesz szél, csak szép idő, és mehetünk börzsönybe tekeregni. Még fehérváron csináltam ezt a képet, a levágott száraz nádról, beteszem ezt is.

Szombat, edzés.
Irtam hogy terveztünk egy Göd-Zebegény-Göd tekerést a hétvégére. Nem egészen Göd lett hanem Dunakeszi. Még plusz néhány kilométer. A vége igy majdnem 90km lett. Állatorvosi ló kerékpárútba öntve. Leirás következik.
A Dunakeszi révnél parkoltunk le, csukacsere, bringaösszerakás és elindultunk. Na de hova is? Az út csak a térképen létezik. Pont mint az M0 északi hidja amit a Microsoft nagysikerü Autorout progija 2002 óta felajánl mint alternativ útvonalat szentendre felé. Földutak, telkek, próbáljuk tartani a távolságot a dunától, majd az útnak vége szakad. Szerencsére találunk egy embert aki a kertjét rendezgeti. Azonnal elpanaszolja hogy a tökorrú önkormányzat igaz megkapta a pénzt a bringaútra de elfelejtette azt megépiteni, és még egy nyamvadék táblát sem tett ki, hogy tessék behajtani a zöld kapun, és ahol a kerités véget ér lesz egy szépséges kis völgy, és aszfaltút. Hajrá, megtaláltuk. Legalábbis azt hittük, lejtőzés emelkedő, és igen egy tábla, kerékpár meg nyil meg ilyenek, pont amire várunk, hárt elindultunk ezen az akkor azthittük jelölt úton. Rövid kacskaringózás után egy dunaparti pihenőhöz értünk. Ez kiváló helynek igérkezett a reggelink elfogyasztásához. És még egy ösvény is vezetett a duna partján. Elindultunk hát rajta. Vizmosás, szakadék, köolmás, csalán, és egyéb barátságos dolgok állták csak utunkat. Végül a Gődi strandig toltuk a bringákat. Itt gyors folyadékpótlás, és útbaigazitás után, rátértünk a kijelölt bringás útra. Csak néhány fekvőrendőrön kellett átugratni, és a tó partján keskenygumis bringásakasztó csatornafedélen, az út teljes szélességében. Még jó hogy 2.00-ás gumim van. Az út felkanyarodik a töltésre, kellemes dunapart, jól tekerhető, akadályok sincsenek. ÉLes kanyar, ártéri erdőbe kanyarodik az út, kiváló minőségű aszfajtút, megállni tilos, mert a szunyog sürüség 200 per köbméteny, nyitott szájjal meg lehet ebédelni. Váci ártéri erdő, és Vác óvárosa a dunapart felől, igazi túristás mászkálós hely. Bár a szinpadot ráépitették a bringaútra, az elerülő pedig a sörsátron visz át( na jó ezzel még megbékülnék valahogy), az út mégis járható. Verőcén, egy szakaszon elfelejtették megcsinálni az utat itt kénytelen a bringásember egy kicsit a közúton tekeregni, de furcsamód az autósok vigyáztak ránk. Kismaros után az út és a part közötti szakaszon vezet egy jól kikövezett út. Nagymaros határában azomban meglepetés éri a drótaszamarast. A bringaút az alsó parton futna, jelenleg viz alatt van, de a kikötött pontonok feljáratai, és kikötő kábelei hol derék, hol fej , hol sipcsont magasságban keresztezik az utat. Maros után igazi jó tekerős száguldozós rész következik a Dömösi szorosban,néhol hatalmas felhőnyi muslincán kell áthaladni, meg is van a desszert, és csak néhány gyalogost kell kerülgetni. Zebegény előtt még egy kellemes emelkedő, és egy szép lejtő van. Utána lehet pihenni. Mindennel együtt jó hogy van ez az út, még egy párszor le fogom tekerni Dórival, jó edzőterep. Egy fura dolgot láttam csak, öt lovas embert a bringaúton, OK nem olyan büdös mint a kocsi viszont szarik, és nem buli amikor lócitromot hajit a képedbe az első kerék. Ezt azért nem kéne. A hétvége mérlege 87,6km , jó kis tekerés volt...

Ezennel egy kicsit meváltoztatom az alap koncepciót. felteszek ide egy képet magunkról, amit a neten találtam. Valakinek sikerült lekapnia minket a felvonuláson. Felismerhetetlenségig sisakban és szemüvegben vagyunk, igy nem olyan nagy gáz. Ez alapján senki sem ismer ránk:-)

Criticall Mass 2005 Április 22. Dóri Stiggs és a mambák:-)

Blogpótlás, tehát hosszú lesz, remélem :-) Képek később.
2 hete végül elkészültek a bringák, technokratáknak és érdeklődőknek ideirom a konfigurációkat.
Dóri gépe:
Mali mamba (zöld) aluváz, Shimano Deore fékváltókat, Shimano Deore, első váltó, Shimano Deore hátsó váltó, 9 kiskerék, 3 nagykerék:-), Deore hajókar, monoblokk, Vuelta Airwave1? Duplafalú 24 küllős kerék, Conti gumikkal, RockShox Pilot xc teló, Acor V-fékek, Selle Italia Lady nyereg, Acor CC kormány, acor SPD pedál minden egyéb ACOR
Én gépem: Mali Mamba fekete váz, Shimano Deore LX, első és hátsó váltó, 9kicsi 3 nagykerék:-) Deore LX váltókar, elől hátul Magura julie hidraulikus tárcsafék, Vuelta tubeless 24 küllős duplafalú alu kerék, Michelin wildgrippen tubeless gumik, Selle nyereg, Deore LX hatómű, mono, Marzocchi Bomber EXR teló,Acor spd pedál, a többi cucc acor. Végül aztán cipőt is sikerült vennem :-)
Na hát ezeket tesztelgetjük már lassan két hete. Az időjárás többnyire kegyes is volt hozzánk. Túl messzire még nem jutottunk, mert besürüsödni látszik a kisház projekt, amit nem sajnálok, mert legalább csepelre bringával lehet menni. Bár szegény dögök, az enyém legalábbis nagyon unatkozik a betonon:-) Ha az időjárás engedi, akkor dolgozni is a drótszamárral járok, most mondjuk éppen nem mert sikeresen szétcsaptam a jobb vádlimat. Vasárnap csepelen egy kedves kék autós úgy döntött hogy én csak bringával vagyok, nem kell nekem annyira az elsőbbség, és szépen behajtott elém. Én satufék, a jobb lábam ügyesen kiakasztottam az SPD-ből, de a bal nem ugrott ki elsőre, igy a jibb oldali pedál 15 centi hosszon mitákat vágott a vádlimba. Olyasféle minta mint a Magyar népmesék elején a növő növény, amire jön a madárka csiporogni. Tehát van egy szára ez úgy 1-2 mm mély és kisebb párhuzamos leágazások, hol jobbra hol balra, ezek nem annyira mélyek. Mindenesetre most húzódik, és néha fáj, tehát most nem tudok bicózni, mondjuk az idő is ócska. Igy nem nagy veszteség. De hétvégére szerintem teljesen rendbe is fog jönni. A szépséges gumijaim eresztettek, még tegnapig, ki voltak száradva szegénykék, igy adtam nekik egy adag szilikont, most már nem eresztenek, igy ez a probléma is elhárult, bár sokat szivtam vele, nem is tudtam leszerelni a felniről, valami trükkös célszárszám kell hozzá szerintem. Mert a jól bevált kanálnyél megoldás nem segitett. Úgy 150km-t tettünk a gépállatokba eddig, ez nem sok, bár Dórinak nem is kevés, 20 év után kezdi újra a tekerést. Ahhoz képest nagyon nagyot fejlődött, büszke vagyok rá, mára már birja a tempót, patkázik, lejtőzik, minden. Jó kis csapat leszünk mi, azthiszem.
Szombaton voltunk székesfehérváron erdőt takaritani. Vittem néhány ajándék pólót a résztvevőknek, a sorsoláson, az egyiket Dórinak, egy másikat meg nekem szánta a véletlen, 50 emberből elég vicces volt. Természetesen nem kértem el, van még egy csomó:-)
Most gyógyulgatok, hétvégén meg névnapom lesz, hurrá:-)

Hirtelen ennyi...